21760-98-5 L-Val-Obzl

Az észtert szervetlen sav vagy szerves sav vagy alkohol észterezési reakciójából állítják elő.Alkohol vagy fenol vagy savas anhidrid, alkohol és etilén, szabad savak és zsíros nitrogénszármazékok is észtert képezhetnek.Az észtermolekulák alfa-szénén lévő hidrogén egy molekuláris alkoholt veszít egy másik molekuláris észterrel lúgos körülmények között, így β-keto-észter képződik, amit észter-összehúzódási reakciónak neveznek.Például acetil-acetátot állítanak elő, hogy acetil-etil-acetátot állítsanak elő.Ez a reakció rendkívül fontos a szerves szintézisben.

Az észter neve a karbonsav és az alkohol vagy a fenol megfelelő nevéből származik, például "egy bizonyos sav és egy bizonyos észter".A kör-észtereket laktonnak (laktonnak) nevezik.Az észter kémiai tulajdonságai hasonlóak az amil-niche anhidridéhez, amely hajlamos hidrolízisre, alkoholos és ammónia reakcióra.Az alacsony minőségű észter aromás és illékony színtelen folyadék, a fejlett észter pedig szilárd.Az észterek fontos oldószerek és szintetikus nyersanyagok, egyes észterek pedig maguk is gyógyszerek.A sav típusa szerint az észter szervetlen sav-észterre és szerves sav-észterre osztható.Az etát, az etil-acetát zsírsav-észter, az acetát egy aromás észter, a namanonát pedig egy ciklusos észter.